The Lunch That Never Ends

In Spain, lunch does not end when the food ends. The plates are empty. The waiter takes them away. And nobody stands up. The family stays at the table and talks. One hour. Two hours. Sometimes more. Tag a friend who can talk for three hours at the table.

Spanyolországban az ebéd nem ér véget, amikor az étel elfogy. A tányérok üresek. A pincér elviszi őket. És senki sem áll fel. A család az asztalnál marad, és beszélget. Egy óra. Két óra. Néha több. Jelöld meg azt a barátodat, aki három órán át tud beszélni az asztalnál.

This time has a special name in Spanish, sobremesa. It means the time at the table after the meal. There is coffee. Maybe a small sweet. But the important thing is the talking. Stories, jokes, family news, football. The afternoon goes slowly, and that is the point.

Ennek az időnek különleges neve van spanyolul, sobremesa. Azt jelenti, az asztalnál töltött idő az étkezés után. Van kávé. Talán egy kis édesség. De a fontos dolog a beszélgetés. Történetek, viccek, családi hírek, foci. A délután lassan telik, és ez a lényeg.

You are new in Spain, and you do not know this. After lunch you stand up fast, because you have plans. Everyone looks at you, surprised. Your Spanish friend pulls you back into your chair and smiles. Sit down, she says. Where is the fire? The best part of lunch is starting now.

Új vagy Spanyolországban, és nem tudod ezt. Ebéd után gyorsan felállsz, mert terveid vannak. Mindenki meglepetten néz rád. A spanyol barátnőd visszahúz a székedbe, és elmosolyodik. Ülj le, mondja. Hol ég a ház? Az ebéd legjobb része most kezdődik.