Ateşin Yanındaki Sandalye

Pansiyon limanın yukarısında duruyordu, kapısı rüzgâr almayan taraftaydı. Bu adalarda kapıyı o tarafa yaparsınız. Evi bir North Ronaldsay koyunu işletiyordu, deniz yosunu yiyen kıyı koyunlarından biri. Polly holde durdu. "Boş odanız var mı?"

A panzió a kikötő fölött állt, ajtaja a védett oldalon. Ezeken a szigeteken erre az oldalra teszik az ajtót. Egy North Ronaldsay-i juh vezette, azok közül a parti juhok közül való, amelyek hínárt esznek. Polly az előszobában állt. "Van szabad szobájuk?"

Oda vardı. Eylülde genelde olur. Polly, "Sessiz bir oda istiyorum, lütfen," dedi. Koyun cevap vermeden önce bir an bekledi. Arkadaki odalar avluya, öndeki odalar suya bakar. Rüzgâr ikisini de bulur. İki gece sonra onu duymayı bırakırsınız.

Volt szoba. Szeptemberben rendszerint van. Polly azt mondta: "Szeretnék egy csendes szobát, kérem." A juh várt egy pillanatot, mielőtt válaszolt. A hátsó szobák az udvarra néznek, az elsők a vízre. A szél mindkettőt megtalálja. Két éjszaka után már nem hallod.

"Bavuluma yardım edebilir misiniz, lütfen?" Koyun çantayı yukarı taşıdı ve ateşin yanındaki sandalyenin dibine koydu. Sandalyenin iskeleti deniz odunundandı, çünkü burada ağaç yetişmez. Sırtlığı yulaf samanındandı, sarılarak bir başlık yapılmıştı. Kirkwall'da David Kirkness adında bir marangoz bu tasarımı bin sekiz yüzlü yılların ortasında yaygınlaştırdı.

"Segítene nekem a csomagommal, kérem?" A juh felvitte a táskát, és a tűz melletti szék mellé tette. A váza uszadékfából készült, mert itt egyetlen fa sem nő. A háttámlája zabszalmából volt, csuklyává tekerve. Egy kirkwalli asztalos, David Kirkness, a tizenkilencedik század közepén tette szabvánnyá ezt a formát.

"Çıkış saati kaçta?" diye sordu Polly. Burada her şeye feribot karar verir. Sonra sandalyeye oturdu. Saman başlık kapıdan gelen cereyanı kesti ve tekneden beri ilk kez kendi nefesini duyabildi.

"Hány órakor kell kijelentkezni?", kérdezte Polly. Itt a komp dönt el mindent. Aztán leült a székbe. A szalmacsuklya elvágta az ajtó felől jövő huzatot, és a hajó óta először hallotta a saját lélegzetét.